A fülakupunktúra sokrétű hatása mögött a fülkagyló gazdag ideghálózata a felelős. Ezt szeretném ebben az írásomban szakmailag alaposabban is körüljárni.
A fülkagylót (auricula) agyidegek és gerincvelői idegek is egyaránt beidegzik.
Magát a fülkagyló hallójárat környéki részét a X. agyideg, a nervus vagus (ábrán zöld) egyik ága somato-sensorosan idegzi be (központja a nucleus descendens nervi trigemini), aminek egy másik ága viscero-motorosan beidegzi a nyelőcsövet, a gyomrot, a hasnyálmirigyet, a májat, a vesét, a vékonybelet, a szivet, a tüdőt, a vastagbél egy részét (központja a nucleus tractus solitarii). A nucleus solitarii más nucleusokkal (idegi magok) monoszimpatikus összeköttetésben állnak.1 Ez a közös X. agyideg lehet az egyik anatómiai magyarázat a fülkagylón történő beavatkozások sokrétű hatásának.
További agyidegek vesznek részt a fülkagyló idegi behálózásában:
- nervus auriculotemporalis ideg (a nervus trigeminus nervus mandibularis ágából) (piros),
- nervus occipitalis minor (cervicalis plexusból) (kék),
- nervus auricularis magnus (cervicalis plexusból) (sárga)
- nervus facialis (a pontos ága még nem tisztázott) (elszórtan).
Számos fülakupunktúrával, fülreflexológiával foglalkozó szakember feltételezése szerint a fülkagylóból az információ a retikuláris formációs rendszeren keresztül megy az agyba, ráadásul a cortexbe.
Az az általános elképzelés, hogy a fül és a szervek között a retikuláris formációs (RF) rendszer úgy tart kapcsolatot, hogy az RF a cortex megfelelő projekciós területeinek küld üzeneteket. Ha a szervben felborul az egyensúly, akkor az RF a cortex megfelelő területének ezt megüzeni, ami továbbítja a fülkagyló megfelelő projekciós területének, így az aktívvá, érzékennyé válik.
Auriculovagalis kapcsolat
1832-ben Friedrich Arnold írt le egy somato-paraszimpatikus reflexet, aminek során a külső hallójárat fizikai ingerlése révén köhögési reflexet lehet kiváltani (Arnold-féle reflex). Továbbá a hallójárat ingerlésével szívműködés lassulás, aszisztolé is kiváltható.
Engel 8 gastroauriculáris jelenséget fedezett fel, aminek révén hathatunk a fülkagylón keresztül a távoli belső szerveinkre.2
Lényegében több jelenséget is leírtak a kutatók (akik nem feltételen az akupunktúra hatásmechanizmusát vizsgálták), amik bíztató kiindulást nyújtanak a fülakupunktúra további kutatásának alapjául.
Forrás:
Tarsoly, E. (2010). Funkcionális anatómia. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
Tarsoly, E. (2010). Anatómia Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar.
Friedrich, P., & Jens, W. (2013). Sobotta: Az ember anatómiájának atlasza. Budapest: Medicina Kiadó.
Bryan L. Frank, MD.; Nader E. Soliman, MD – Auricular Therapy A Comprehensive Text Auricular phases, frequencies, and blockages AuthorHouse, 2005